Párizsban rengeteg park és kert található. A Tuilériák kertje a Szajna jobb oldalán a Concorde tértől majdnem  Louvre-ig húzódik. 1564-ben Medici Katalin a palotája elé alakítatta ki az olasz reneszánsz stílusú kertet, amelyet később XIV. Lajos rendeztetett át kertészével. A Palota több uralkodó lakóhelye is volt, míg le nem rombolták. Többször bővítették, alakították. Napjainkban a kert igen népszerű mind a párizsiak, mind a turisták körében.

párizs

 

II. Henrik halála után özvegye, Medici Katalin terveztetett egy új palotát. 1564-ben Philibert de l'Orme építésszel kezdte az építést.  A Palota egy  tetőcserép készítő gyár helyére épült, ebből ered a Tuilériák elnevezés is. A palota egy hosszában keskenyedő épület volt közvetlenül a Louvre szomszédságában, magas homlokzattal, egy fő és két kisebb udvarral.  Míg a Versailles-i kastély épült, addig XIV. Lajos lakott itt  és kertésze André Le Notre telepítette be nyílegyenesen virágokkal és fákkal a parkot 1664-ben. Miután XIV. Lajos kiköltözött Versailles-ba, a Tuilériák Palota elhagyatott lett, csak színháznak használták, kertje pedig a párizsiak divatos helyévé vált.  Később XV. Lajos is töltött itt néhány évet, majd a forradalom idején XVI. Lajost itt tartották házifogságban. Napoleon uralkodása alatt nagy hangsúlyt fektetett a Palota helyreállítására, számos építészt, tervezőt és belsőépítészt alkalmazva. A Bourbon újjáépítés után az épület királyi rezidenciaként üzemelt. 1830 júliusában a párizsiak megrohamozták és elfoglalták. Lajos Fülöp tette újra királyi rezidenciává egészen 1848-ig, amikor is újra betörtek és a svájci gárda állomáshelye lett.  1871-ben a párizsi Kommün idején felgyújtották és teljesen porig égett. Az oltás nagyon későn kezdődött és a teljes épületkomplexum a földdel lett egyenlő. Csodálatos módon egyedül a múzeum, a Louvre épülete maradt meg. Napjainkban a Tuilériák kertje egy nyílvános park és igen népszerű.