Saint Germain en Laye Párizstól kb. 20 km-re nyugatra fekszik. Itt található egy fennsíkon a csodás kastély, melyben egy archeológiai  múzeum tekinthető meg. A hatalmas park szélén a 2 km hosszú teraszos sétányról gyönyörű kilátás nyílik Párizsra és a kanyargó Szajnára.

1122 körül építtetett VI. Lajos egy erődöt, amelyet Grand Châtelet -nek neveztek. IX. Lajos megnagyobbíttatta a kastélyt, majd 1230-1238 között építettek egy templomot is és körbe a területet egy védőfallal megerősítették. 1337-ben tört ki az angolokkal egy háború, amelynek 1346-ban a Saint Germain en Laye-i kastély is áldozatául esett, mivel felgyújtották az egész falut. Egyedül a templom élte túl a támadást.

V. Károly, korának leggazdagabb uralkodója volt az első, aki visszatért Saint Germain en Laye-ba és a romok helyén építtetett egy új kastélyt  1364-1367 között. Ezek után a kastély igen kedvelt lett az uralkodók körében és többször bővítették és újjáépítették. I. Ferenc, majd fia II. Henrik, IV. Henrik, XIII. és XIV. Lajos neve mind-mind kapcsolódik a kastély történelméhez. XIV. Lajos kertésze Le Nôtre  alakította ki a csodás parkot, mely a kanyargó Szajnára néz.
A kastélyban található múzeum ötlete III. Napoleonhoz fűződik, aki elhatározta, hogy  az ókori kelta, gall és római emlékeknek kiállítást hoz létre.
Napjainkban a világ egyik leggazdagabb archeológiai múzeuma található a kastélyban. Az egykori hatalmas bálterem ad otthont az 5 kontinens régészeti gyűjteményének.
A kastély belső udvara, melyet Bernard Voinchet építész restaurált, ma a világon az egyik legszebb reneszánsz belső udvar.
A gótikus templom 24 m hosszú, 10 m széles és Pierre de Montreuil nevéhez fűződik.