A XII. század végétől Párizs központjának meghatározó épülete ez a monumentális építmény. I. Ferenc és a Napkirály, XIV. Lajos palotája volt. 1793 óta működik múzeumként. Több, mint 60000 m²-en 35000 festménynek, szobornak, állandó és időszakos kiállításoknak ad otthont. Évente 6 millió ember látogatja.
Fülöp Ágost 43 éves uralkodása alatt (1180-1223) a franciák igen megerősödtek és nagy befolyással bírtak mind bel-, mind külföldön. 1190-ben építettek Párizs köré egy falat. Ebben az időben Európa legnagyobb városa Párizs volt. Ahhoz, hogy megvédjék az angoloktól és a németektől a fővárost, a király elhatározta, hogy építtet egy erődöt is a város nyugati felén, a Szajna partján és ez az épület a Louvre.
A Nagy Torony lerombolásával kezdődtek a munkálatok, amelyek egészen XIV. Lajos uralkodásáig tartottak. I. Ferenc átalakításokat kezdett, melyek még II. Henrik és fiai uralkodása alatt is tartottak. A Tuilériák Palota építése, amely csak 500 méterre volt a Louvre-tól, egy új gondolatot indított el a királyokban. A két kastélyt össze akarták kapcsolni és átjárhatóvá tenni, kialakítani egy Nagy Galériát.
Mindkét kastély fejlesztésében a legfontosabb szerepet XIII. és XIV. Lajos töltötte be, annak ellenére, hogy a Versailles-i kastély befejezése után a székhelyüket Versailles-be helyezték át. A Louvre történetében ezután egy csendes, nyugalmi állapot következett be, majd 1793-ban nyitott ki és kezdett működni művészeti múzeumként. Először csak a Nagy Galériát és néhány termet nyitottak meg antik szobrokkal, majd további szobák és kiállítás is nyílt X. Károly idejében.
1182-ben a Tuilériák lerombolásával kezdődött a modernkori Louvre története. A hatalmas épületkomplexumban lassan, de biztosan a Louvre és vele együtt a kultúra vette át a főszerepet.
Nyitvatartás
Minden nap kivéve kedden : 09.00 - 18.00 óráig szerdán , pénteken 21.45 óráig
kedden, január elsején, május elsején, és december 25.-én zárva
Belépõ árak
15.00 euro állandó kiállítás
minden hónap elsõ vasárnapján és július 14-én ingyenes