A 130 m magas dombon fekvő festői falucskát 1860-ban csatolták Párizshoz. Ma Párizs  északi részén lévő XVIII. kerületben található.
Hangulatos, kanyargó utcákon, lépcsőkön juthatunk fel a Place de Tertre (Domb) térre, ahol annak idején a világ kulturális élete zajlott. Híres festők, írók, színészek törzshelye volt.

A Montmartre a kezdetektől fogva a kultúra és a művészetek központja volt. Ezt az egyediségét mind a mai napig őrzi. A XIX. és a XX.században a festők  ( impresszionisták, kubisták, futuristák, szürrealisták) kedvelt helye lett. Régi, gyönyörű kis utcácskái a mai napig az emberek kedvelt sétahelyei, évente 6 millió turista látogat el ide.

1899-ben egy gesztenyefákkal övezett, szökőkúttal díszített téren (a mai Emile Goudeau téren) egy régi épületben hozták létre a művészműhelyt. A Bretagne-ból visszatérő Maxime Maufra volt az első a művészek közül, majd őt követték spanyol  és olasz festők is. Pablo Picasso elég hosszú időt töltött itt (1904-1909).

Párizs és Montmartre nevezetessége még a híres szőlője, amelynek szintén történelme van. A XV. században a montemartre-i lakosok pénzhiány miatt kénytelenek voltak eladni földjeiket, amelyeket szőlőtermesztő földművesek vásároltak meg. A városka ekkor kezdett fejlődésnek indulni a szórakoztatás területén. A pincék mellett számos zenés, táncos hely ( mai kabarék) alakult ki. 1576-ban a párizsi kereskedők offenzívát indítottak, hogy a Montmartre-on minél kevesebb szőlőültetvény és pince maradjon, mivel a kis falucska konkurrenciát jelentett számukra.
A mai napig is találunk a Montmartre-on egy kis szőlőültetvényt és ha ősszel érkezünk Párizsba még abban a szrencsében is részesülhetünk, hogy részt vehetünk a szüreti mulatságon.