1875 június 16-án kezdték el építeni és 1919 október 16-án avatták Bazilikává a Montmartre-i dombon épült  templomot, amely Párizs minden pontjáról látszik. Az országból és a világ számos pontjáról zarándokok ezrei keresik fel minden évben, a Notre Dame után a második leglátogatottabb nevezetesség. A dombról csodálatos kilátás nyílik a városra.

A Sacré Coeur Bazilika Párizs minden pontjáról látható, hiszen a 129 m magas Montmartre dombon épült. A Montmartre jelentése: Mártírok hegye és történelme hosszú időkre nyúlik vissza.
A Sacré Coeur bazilika építésének hátterében az 1870-ben kitört  francia-német háború állt. A franciák a veszteségeiket nem politikai, hanem vallási okokra vezették vissza, ezért tervezték el, hogy építenek egy templomot, amelyet  Krisztus szívének ajánlanak (ebben az időszakban épült templomok, mind Mária tiszteletére készültek).
1872-ben Párizs püspöke jelölte ki a templom területét, amelyet adományokból építettek. A legtöbb adományozó a szegények köréből került ki és neveiket a felhasznált kövekbe vésték bele.

A bizánci stílusú Bazilika építésze Paul  Abadie volt. Az alapkövet 1875-ben helyezték el. Az alapozás több hónapot vett igénybe, mivel a 33 m mély  oszlopok nélkül a templom az agyagos földbe süllyedne.

A Bazilika 85 m széles,  35 m hosszú, 83 m magas. A kupola 55 m magas és 16 m széles.  1914-re minden elkészült, beleértve a tornyot is a 19 tonnás haranggal, de kitört az I. világháború, így a felavatására csak 1919 október 16-án került sor. A belül található nagy mozaik 1900-1922 között készült, a festett ablakok pedig 1903-1920 között. A II. világháború során 1944-ben bombatalálat érte, majd 1946-ban restaurálták.

A Sacré Coeur Bazilika elől gyönyörű kilátás nyílik Párizsra.